Rólam
Dénes Eszter vagyok, közel négy éve élek Izlandon. Nagyjából bejártam az egész szigetet, a nagyon turistás helyektől egészen a Westfjords-ig. Különféle hotelekben dolgoztam, vidéken kezdtem mint nagyon sokak, és körülbelül egy éve költöztem Reykjavíkba. Magyar nyelven eddig nem volt megtalálható helyi idegenvezető, aki városnéző sétákat szervezett volna. Tudom sokaknak jobb és egyszerűbb anyanyelven elmondani az érdekességeket és bemutatni Reykjavíkot.
Reykjavík városi séták
Az ötlet már nagyon régen megfogalmazódott bennem, mióra pedig Reykjavíkban élek egyre jobban érzem, hogy szívesen megmutatnám ezt a várost magyaroknak, magyar nyelven. Sok helyi cég kínál városnéző sétákat, de általában csak angolul vagy valamely más világnyelven elérhető és óriási csoportokban, mivel azok ingyenesek. Én ingyen nem tudom ezt felajánlani, viszont sokaknak segíthet, akik nem beszélnek angolul!
Reykjavík City avagy a Világ legészakibb fővárosa:
Reykjavík Izland fővárosa és egyben a világ legészakibb fővárosa,Izland népességeének kb 60%-al él a főrávrosban és annak vonzáskörzetében! Reykjavík jelentése magyarul "Füstölgő öböl", amely a sziget vulkanikus geológiájára utal. A vilkáni tevékenység miatt Reykjavík városában is - mint egész Izlandon - geotermikus energiával fűtenek (vidéken sok helyen árammal, de ott is geotermikus hőerőművek állítják elő az áramot). Tehát fosszilis tüzeléssel már egyáltalán nem találkozhatsz. :) Persze régi házakon még ott vannak azért a kémények. :) Valószínűleh ez nem is tűnik fel elsőnek, de a levegő minősége nagyon jó! Az óvárosi rész rendkívül hangulatos régi, színes házaival és lejtős uccácskáival. Megannyi szuvenírbolt és étterem, valamint szálláshely közül választhatunk.
Az izlandi honfoglalás könyve szerint a város első lakója Ingóful Arnason volt, ő a mai Reykjavík területén hozta létre gazdaságát. A XVIII. századtól Skúli Magnusson királyi kincstránok tevékenységének köszönhetően Reykjavík fejlődésnek indult, és a gazdasági befektetésnek köszönhetően gyapjúfeldolgozó üzemet nyitottak. Reykjavík 1786-ban emelkedett városi rangra, pedig ekkor még csupán csak 200 lakosa volt. Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött, majd ezek után csak 1845-ben hívták össze újra, és ekkorra székhelye már Reykjavík lett.
Valójában Reykjavík ennek köszönheti, hogy miután Izland elszakadt Dániától fővárosként kezdett működni. A XX. száza elején az Első Világháborút követő 29-33-as nagy gazdasági világválság óriási munkanékküliséget és szegénységet hozott Izlandra is. Azonban a II. Világháborúban Stratégiai fontossága miatt kiemelt szerepet kapott főleg azután, hogy az USA is belépett a háborúba. A háború végével pedig felgyorsult a város fejlődése, amerikai légibázist hoztak létre, illetve különféle katonai megfigyelő rendszereket telepítettek Izlandra. Az amerikai hadseregnek köszönhetjük a mai Keflavíkban működő Nemzetközi Repülőteret is
1972-ben Reykjavík adott helyet a Sakkvilágbajnokság döntöjének, amelyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással .
Kevesen tudják, de Izlandnak és Magyaroszágnak vannak közös kapcsolódási pontjai. Az 1956-os magyar forradalom leverése után sokan meneküldek Ausztriába, és kénytelenek voltak osztrák menekülttáborokban újrakezdeni. A nem sokkal korábban függetlenedett Izland 52 magyar menekültet fogadott be 1956 decemberében. Ez volt a modernkori Izland első humanitárius krízise, és be kell látni csodálatos példája annak, hogy néha a segítség a legváratlanabb helyekről érkezik. Az izlandiak nagy szeretettel fogadták a magyar menekülteket, még váradást is szerveztek, illetve igyekeztek segíteni a mihamarabbi beilleszkedést. Az 1956-os magyar menekültek izlandi befogadása máig élő emléke a magyar-izlandi kapcsolatoknak, amely a szolidaritás, a humanizmus és a nemzetközi segítségnyújtás szép példája, jól beágyazódva az izlandi történelembe és köztudatba.